A Miskolc-tapolcai ősparkot az Árpád-kori apátság parkerdejéből alakították ki. A város 1937-ben vásárolta meg és nagy erőkkel fejlesztette a szabadidő kellemes eltöltését és az idegenforgalmat szolgáló parkot. A parkban őshonos és exóta növényfajok gazdag gyűjteménye található. A parkban gazdag állatvilág jött létre (mókusok, madarak). A park fontos része a csónakázótó, melybe a Barlangfürdő vizét vezetik bele. A tó körül az eredeti vegetáció és ősgyep található ma is. A láp helyén kialakított tó kis szigetein eredeti éger-facsoportok állnak. A tóba szúnyogirtó fogaspontyot és más fogaspontyokat telepítettek. A Juno Hotel előtt mocsárciprusok állnak. A Hejő-patak mentén égeresek, forráslápok éltek, ezen a területen már az Árpád-korban létesítettek parkerdőt a szerzetesek, akiknek kolostora itt állt. A park 1979-től helyi védelem alatt áll. A park másik különlegessége a strand oldalában található kis hévizes forrástó. Ebben kis sziget áll, amire híd vezet. A meleg vizű kis tóban nem kimutatható eredetiséggel fordulnak elő egzotikus és reliktumnak is tekinthető növény- és állatfajok. A tapolcai park átalakítása, a Barlangfürdő bővítése az elmúlt években kezdődött.